Mo Farah elismerte, hogy pályafutása szinte biztosan véget ért, miután hétfőn sokkoló vereséget szenvedett egy amatőrtől, akinek 37 font nevezési díjat kellett fizetnie a Vitality London 10.000-es versenyen való indulásért.

A négy olimpiai aranyérmet és hat világbajnoki címet szerző Farah mindig is híres volt fantasztikus hajrájáról, ám ezúttal simán kikapott a 25 éves Ellis Crosstól. Cross nem tartozott az elit mezőnyhöz, és a neve helyett 219-es számot viselte a rajtszámán.

Miután 28 perc 44 másodperc alatt célba ért – egy perccel elmaradva az utcai legjobb idejétől, és négy másodperccel Cross mögött – Farah brutális értékelést adott, amikor arról kérdezték, hogy el kell-e fogadnia, hogy pályafutása véget ért.

“Azt hiszem, biztosan” – mondta. “Csak őszinte vagyok veletek, srácok. Ami a pályafutást illeti, azt hiszem, ennyi volt”.

A 39 éves atléta később kissé picit visszakozott, és azt mondta, hogy bár a júliusi világbajnokságot biztosan kihagyja, nem mond le teljesen arról, hogy augusztusban a Nemzetközösségi Játékokon vagy az Európa-bajnokságon induljon. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy leginkább pályán fejezi be utcai versenyeken még láthatjuk. De sokatmondó, hogy Farah elismerte:

“Már nem vagyok egy fiatal ember. Egyszerűen nem lehet minden gödörből kimászni. Rengeteg munkám van, hogy újra versenyezhessek, és újra tisztességes formában legyek”.

Legalább volt magyarázat a gyenge teljesítményére miután Farah elárulta, hogy nem csak egy fáradásos törése volta a télen, hanem a combizma is elszakadt, ami miatt három hónapig nem tudott futni – bár nem volt hajlandó kijelenteni, hogy ezért szenvedett volna vereséget egy szerény mezőnyben, amely kizárólag brit futókból állt.

Farah elismeréssel adózott Crossnak is – aki az Aldershot, Farnham and District AC-nél fut, a surbitoni Up & Running boltban dolgozik és fiatal gyerekeket edz – a teljesítményéért.

“Legalább 20 éve lehetett, hogy egy amatőr legyőzött” – mondta Farah. “Régen volt már. De becsületére legyen mondva, nagyon elszánt volt. Néhány futó az árnyékomtól is megijed, de ő nem félt senkitől. Szerintem ez egy jó hozzáállás. A valóság az, hogy itt tartok. Nem tudtam ritmust váltani, nem tudtam hajrázni, egyszerűen több bennem.”

Cross eközben örült a 2000 fontos pénzdíjnak – pályafutása első pénzdíjának – azok után, hogy ki kellett fizetnie a nevezési díjat azért, hogy több ezer másik futóval versenyezhessen London utcáin.

“Nem kaptam elit nevezést. Elutasítottak. A saját ágyamban kellett aludnom, reggel 6-kor kelnem, és vonattal kellett beutaznom a városba. A nevem nem volt rajta a rajtszámomon. Amikor futottunk, mindenki Mo nevét skandálta, mert róla tudták, ki ő. Engem senki sem ismert. Én csak egy amatőr vagyok.”

Cross elég tehetséges volt ahhoz, hogy fiatalon országos korosztályos bajnoki címeket nyerjen mezei futásban, de bevallotta, hogy ezúttal legfeljebb arra számított, hogy az első ötben végez.

“Hogy őszinte legyek, még mindig csipkedem magam” – mondta. “Most vertem meg minden idők vitathatatlanul legnagyobbját London utcáin, tömegek előtt. Ez hihetetlen. Nem számítottam rá, hogy ez megtörténik. Talán 20 méterrel a cél előtt gondoltam arra először, hogy képes lehetek megnyerni ezt a versenyt. Egyszerűen csak mindent beleadtam, már úgy két kilométertől kezdve, mivel ő mindig is híres volt a hajrájáról. Teljesen el vagyok ragadtatva.”

Közben Farah elismerte, hogy beszélni fog a feleségével, Tania Nell-lel a jövőjéről – de azt sugallta, hogy legalábbis egyelőre folytatja a futást ha mást nem az utcákon. “Vannak ilyen őszinte beszélgetéseink, és senki sem ismer engem jobban, mint a feleségem” – mondta. “Szeretem a sportot, ez tart életben. De az ember fejben tudja, hogy meg kell hoznia a helyes döntést.”

A nőknél Eilish McColgan mindössze két másodpercre volt attól, hogy megdöntse Paula Radcliffe 19 éves európai és brit rekordját, McColgan, aki 30 perc 23 másodperc alatt ért célba, és átvette a skót rekordot édesanyjától Liztől, azt mondta: “Szomorú vagyok, hogy pár másodperccel lemaradtam a brit rekordról. Valószínűleg nem hittem el, hogy meg tudom csinálni, ezért úgy mentem bele a versenybe, hogy örülnék, ha 31:40-et futnék, de sokkal jobb formában vagyok, mint amilyennek magamat tartom”.

Via Guardian


Ha teheted támogasd az atlétika.tv-t, hogy még több versenyt tudjunk közvetíteni, és iratkozz fel youtube csatornánkra. Legközelebb a prágai maratoni közvetítésével jelentkezünk május 8-án délelőtt.