Birkákat terelgetne, ha nem megy Szombathelyre Halász Bence

Nagy döntést hozott a Halász-család, amikor Bence fiúkat Jánoshalmáról Szombathelyre küldte

Nem viccelődik Halász Bence, amikor azt mondja, hogy ma valószínűleg almát szedne és fuvarozna, máskor meg birkákat terelgetne, ha marad Jánoshalmán, és tizenévesként nem bízza a sorsát Szombathelyen a Németh-fivérekre.

Az idén 25 éves világbajnoki harmadik helyezett és újdonsült Eb-ezüstérmes dobóatléta testi erejének köszönhetően bizonyára édesapja gyümölcstermesztéssel foglalkozó vállalkozásában is jól hasznosította volna magát, kalapácsvetőként viszont alighanem gyorsan elkallódik és most nem őt emlegetnék a jövő évi budapesti világbajnokság egyik, ha nem az elsőszámú éremvárományosaként.

Alig múlt 14 éves, amikor jóakarói, de elsősorban édesapja tanácsát elfogadva összecsomagolt és a családi házukat elhagyva beállt a híres-neves szombathelyi sportképző műhely „tanoncai” közé. Közel négyszáz kilométeres utat tett meg, de mindez semmi annak az útnak a hosszához képest, amit eddig élsportolóként tett meg, olyan mérföldköves állomásokat érintve, mint Doha, ahol Vb-bronzérmet vehetett át, Berlint és Münchent, Eb-sikereinek színhelyeit. Aligha mellékes, hogy 2014-ben már ezüstérmes volt az ifjúsági olimpián, ezt követően pedig junior világ- és U23-as Európa-bajnoki győzelmeket is elkönyvelhetett. Küzdelmes, de fényesen sikeres sportpályafutása legelején egy önképző atlétaedző fedezte fel benne a tehetséget, de a legnagyobb csaták megvívásához az ő lelkesedése és tudománya idővel kevésnek bizonyult volna.

Ingázás, aztán nagy utazás

„Sokat köszönhetek Míg Gyuri bácsinak, aki valójában kőműves kisiparosként kereste a kenyerét, de kiváló érzéke volt az atlétikai mozgások tanításához. Azzal a tudással, amivel felruházott, már az általános iskolai háziversenyeket is sorra nyertem. Miközben az osztálytársaim azon iparkodtak, hogy a medicinlabdát a kijelölt vonalon túlra dobják, én többször is a szemközti falat bombáztam meg. Két évig ingáztam Jánoshalma és Kiskunhalas között, hogy „igazi” atlétikai edzésekre járhassak, és hogy ne kelljen kétszer fordulnom, délben az édesanyám hozta utánam a frissen főzött ebédemet. Ez amolyan hőskor volt az életemben, de a TF-en végzett édesapám többre tartott, ezért felhívta Szombathelyen Németh Lászlót, és a figyelmébe ajánlott. Ez volt a döntő momentum, így kötöttem ki kamaszfiúként abban a környezetben, ahol csupa jó ember vett körül, de egy ideig még kellett a családi támasz is, ezért az édesanyám hétvégenként vonatra szállt, hogy elláson a főztjével és rendet tegyen a háztartásomban. Aztán vettünk egy kis lakást, ott rendezkedtünk be mind a ketten, ráadásul édesanyám kapott egy tanári állást, így ma is itt van velem és sok terhet vesz le a vállamról.” – ismerte el az SzPress Hírszolgálatnak nyilatkozó Halász Bence, aki a tanulmányait is Szombathelyen folytatta, jelenleg pedig a szakdolgozatát írja az ELTE Savaria Egyetem rekreációs szervező szak hallgatójaként.

 

A legjobb éve után egy  még jobb?

A formaidőzítés telitalálatának nevezhető, hogy Bence a 2022-es esztendő mindkét súlypontos erőpróbáján is egyéni csúcsot javított, miközben egy olyan mérföldkövet is maga mögött hagyott, amit 2018-ban 43, 2020-ban pedig 12 centiméterre sikerült megközelítenie. A Eugene-i világbajnokságon bemutatott 80.15-ös dobásával került be a „80 méteresek klubjába”, tagságát a müncheni Eb-n erősítette meg egy ennél is jobban hangzó 80.92-vel.

„Azok után, hogy 2019-ben Dohában már bronzérmes voltam, szomorkodnom kellett volna, hogy idén csak ötödik lettem, de a helyezésemnél sokkal többet számított a négy évig várt első 80 méter feletti dobásom. Remélem, hogy jövőre hazai pályán ismét a dobogóra állhatok, de ha ez egy 81 méternél is jobb egyéni csúccsal sem sikerül, akkor búslakodni fogok – folytatta Halász Bence, aki azért is reménykedik egy újabb mérföldkő elérésében, mert Németh Zsolt, a sevillai világbajnokságon ezüstérmes mestere már 1999-ben is 81.56-os egyéni csúccsal büszkélkedhetett, tehát őt is szeretné megelőzni.

A jövő évi budapesti dobócsatára készülő szombathelyi meg van győződve arról, hogy a legjobbnak számító idei szezonját 2023-ban egy még jobbal múlhatja felül. Abból indul ki, hogy van még mozgósítható tartaléka, erejét növelheti, technikáját pedig tovább tökéletesítheti.

„Nagy lépést tettem meg 2022-ben, ami nem csak a két jó helyezésemből és az egyéni csúcsjavításaimból állt, hanem a kiegyensúlyozottan jó sorozataimból is, a „hatból hatos” érvényes dobásaimból. Kellett ehhez a stabilitáshoz az a biztonságérzet is, amit a tavalyi térdműtétem után erősítéssel és gyógytornával sikerült kialakítani, így a szorítókötés viselését is elengedhettem. A teljesen jótól 10 százalékra lehetek, de felmerül bennem, hogy leszek-e valaha is százas, vagy a mostani állapotommal kell hosszú távon együtt élnem. A javulást az edzőim mellett Vörös Petra gyógytornásznak és Igaz Bálint „mindenesnek” is köszönhetem, utóbbinak egyedülálló képességei vannak a testi és lelki panaszok orvoslásához” – mondta befejezésül Halász Bence, aki azt is elárulta, hogy idén átfogóan megváltoztatták az edzésmunkájának felépítését, aminek a minőségi technika csiszolgatása került a középpontjába, de dobó legyen a talpán, aki a kisebb könnyítés után az erősítő és erőnléti, valamint a robbanékonyságfejlesztő edzések közben lépést próbál tartani a magyar atlétika büszkeségével, mondhatni az arculati „elemével”.

 

Szalay Péter

SzPress Hírszolgálat